Mi a különbség a fertőző és a nem fertőző betegségek között?

A fertőző betegség olyan betegségekre utal, amelyek egy személyből át tudnak lépni. A nem fertőző betegségek egy személyben fordulnak elő, és nem adható át más személynek. A fertőző betegségeket fertőző betegségeknek is nevezik, és a nem fertőző betegségeket krónikusnak nevezik. A fertőző és nem fertőző betegség általában különböző kezeléseket igényel.

A betegség fertőző és nem fertőző betegségként való elkülönítése hasznos a megelőzési és kontroll stratégiák kidolgozásához. A megkülönböztetés nem jelenti azt, hogy egy csoport lényegében veszélyesebb, mint a másik, bár a World Heath Organization (WHO) becslése szerint a halálesetek 60 százaléka világszerte nem fertőző betegségek által okozott. A fertőző betegségek gyakoribbak a fejletlen országokban a fejletlen országokban.

A WHO szerint négyféle nem fertőző betegség létezik. Ezek szív- és érrendszeri betegségek, rákos megbetegedések, a légúti rendszer nem fertőző betegségei és a cukorbetegség. E betegségek fő okai az életmóddal kapcsolatosak. A mozgáshiány, a dohányzás, az egészségtelen étrend és az alkoholfogyasztás mind fontos tényező.

A fertőző és nem fertőző betegségek között fontos különbség az, hogy a nem fertőző betegségek általában krónikusak, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig tartanak és lassan haladnak. A fertőző betegségek valószínűleg akutak, ami azt jelenti, hogy a betegség gyorsan fejlődik. Mindkét típusú betegség gyógyszert igényelhet, de a nem fertőző betegségek jobban kezelhetők az életmódbeli változásokkal.

A fertőző betegségeket olyan fertőző organizmusok okozzák, mint a baktériumok, gombák és élesztő. A vírusok és paraziták személyről emberre vagy állatokról emberre is terjedhetnek. A fertőző betegség közvetlenül terjedhet személyenként, például hideg vagy influenzavírus esetén.

Közvetetten terjedhet személytől a másikig is. A malária egy közvetett közvetítés egyik példája. Illusztrálva, egy fertőzött szúnyog táplál, és ezt követően fertőz egy embert. Ezután egy másik szúnyog képes betakarítani az illetőt, felveszi a parazitát és megfertőzi a következő személyt, akitől táplál.

A világ minden régiójában sajátos fertőző betegségprofil van, mivel a fertőző organizmusok bizonyos környezeti feltételeket igényelhetnek. Például a malária gyakori a szubszaharai Afrikában, a tuberkulózis Ázsiában probléma, és a hepatitis C vírus több millió amerikai emberre hat. Bizonyos fertőző betegségek, például a poliózis, tömeges vakcinázással megelőzhetők.

A fertőző és nem fertőző betegségek közötti vonal néha homályos. Egyes krónikus betegségeket valójában egy fertőző szervezet okoz, amikor korábban úgy gondolják, hogy nem kapcsolódnak a fertőzéshez. Az egyik ilyen eset a méhnyakrák, amelyet az emberi papillomavírus okoz. Emellett az Epstein-Barr vírus különböző típusú limfóma-rákokat okozhat. A krónikus betegségekkel kapcsolatos kutatások folyamatban vannak annak érdekében, hogy meggyőződhessenek róla, hogy fertőző betegségeket okoznak-e.